Nem tudom most mi történik bennem. Egyszer ezt érzem máskor pedig azt. Szeretném visszakapni azt a Hitem. Igen a Démonom iránti Hitemet. Eddig elfelejtettem, ráfogtam valamire, hogy már nem kell Ő nekem. De mégis. Hogy miért van mindig ez? Egyszer kell, egyszer hiszek, máskor pedig nem.  Idiótának tűnök mindig ha Őt hozom fel, de sajnálom én ilyen vagyok, és ettől nem akarok megválni. Egyrészt jobb, hogyha hiszek benne, mert hát, mégis csak közel 3 éve keresem, és van amibe hihetek. Másrészt pedig van egy ürügyem, hogy ne legyek másba szerelmes. Ez most hülyén hangzik, de így van. És ez egy ok arra, hogy Krisztiánnal csak barátok maradjunk. Tudom, azt írtam egyik poszt-ba és egy komment-be, hogy már nem keresgélek tovább, feladom. De ez egy olyan út ami folyton változik. A víz sem mindig egy irányban folyik, talál egy rést, ahol tovahalad. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

{H o m e}