Picit lelki egyvelegbe fogok most bele, muszáj kiírnom magamból ami most bennem zajlik. Most ugye Máté szerepet játszik az életemben. Jelenleg csak fb-n beszélgetünk, de úgy érzem, több is ki fog sülni az internetes flörtölésekből és bókolásokból és szívecskékből és pirulós fejekből. Nem élem bele magam ebbe a dologba, mert nem akarok csalódni. Úgy fogom fel ezt az egészet, bármi is lesz a kimenetele, hogy lezártam végleg a múltat, és ebbe Zoli is beletartozik. Már nem érdekel semmilyen szempontból. A megválaszolatlan kérdéseim is eltűntek a homályba. Ha mégis minden jó lesz Máté és köztem, akkor még boldogabb leszek, de ha meg mégsem lesz köztünk semmi, akkor se leszek úgymond összetörve, mert úgy vagyok ezzel, lesz ami lesz, nem élem bele magam. Nagyon szeretnék vele összejönni ettől függetlenül. Már nem hiányzik a szingli lét, nagyon szeretethiányom van. Szükségem van arra, hogy tartozzak valakihez, hogy valakinek én legyek a boldogsága, a szerelme. Szeretném, ha szeretnének. Vágyom már az összebújós estékre.. ölelésre, bújásra, kézen fogva való sétákra.... szerelemre... Remélem minden jó lesz.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

{H o m e}